Kiindulópont
A cirkuszművészet jóval több annál, mintsem, hogy egy mondatban megfogalmazhassuk a lényegét. Egy olyan ősidők óta létező, az újkorban is már évszázados hagyományokkal rendelkező művészeti ág, amely az egyszerű szórakoztatáson túl interkulturális, szociológiai és jelentős gazdasági értékekkel bír. A cirkusz egy különleges életforma. Az előadó-művészet egy olyan ága, amely képes egyszerre több generációt is érdemben megszólítani. Az elmúlt két és fél évszázadban a cirkusz mérhetetlenül színes és gazdag fejlődésen ment keresztül: a tradicionális forma mellett az ágazat ünnepelt részei lettek az utazó társulatok, az újgenerációs cirkuszi produkciók, a nosztalgia társulatok, a kaszkadőr cirkuszok, a street art performanszok, a különböző tematikus akrobata show-k valamint a kortárs társulatok és progresszív produkcióik. A jelenkori cirkuszművészet értékes részei lettek a közösségi- és ifjúsági cirkuszok, a szabadidős cirkuszi közösségek és iskolák, amelyek nem csupán az utánpótlást és a művészet fejlődését garantálják, de a mai világban kiemelten fontos szociális kohézió, munkahelyteremtés, társadalmi szolidaritás, interkulturális együttműködés eszköztárait is nagyban bővítik.
A modern cirkuszművészet fejlődéséből következő szükségleteket a társadalom intézmény rendszere és a jogrend jobbára figyelmen kívül hagyta. Az újkori kihívásokhoz és elvárásokhoz pedig a cirkuszművészet képviselőinek egy része nem tudott megfelelően alkalmazkodni.
Ez a „Circus Manifesto” a teljes és átfogó európai cirkusz-közösség (cirkuszok, társulatok, artisták, amatőrök és professzionális művészek, iskolák, ifjúsági és szociális cirkuszközösségek) mostani helyzetét és jövőbeli lehetőségeit, elvárásait és javaslatait rendezi közös dokumentumba. Mindehhez kiváló alapot adtak az Európai Parlamentben 2016. október 18-án megtartott szakmai konferencián elhangzottak, valamint ezen Manifesto támogatóinak javaslatai.
.
Helyünk az európai kultúrában: elismertség és támogatás
– A cirkusz emberek millióinak nyújt minőségi szórakozást és tízezreknek megélhetést. A műfaj különlegessége, hogy az egész család részére kínál kikapcsolódást és élményt.
– A cirkuszművészet az emberi teljesítőképesség határait feszegető, a hétköznapi élet közösségerősítő szabályrendszerét megerősíteni, próbára tenni és népszerűsíteni képes közösségteremtő és közösséget nevelő művészeti ág. A cirkusz az európai előadó-művészet egyik fontos és meghatározó ága, amely a színházzal, az operával, a táncművészettel vagy a balettal egyenlő rangú.
– A cirkusz az európai kultúra és az európai gazdaság szerves része, ezért ennek megfelelő figyelem és elismerés illeti meg.
– Az Európai Unióban az utolsó, cirkuszművészettel foglalkozó átfogó kutatás több mint tizenhárom évvel ezelőtt készült. Időszerűnek érezzük, hogy az Európai Bizottság kezdeményezzen egy hasonló, a 250 éves európai cirkuszművészet helyzetét felmérő kutatást.
– Célunk, hogy a cirkuszművészet nemzetközi szinten is megkapja a világ kulturális életében betöltött szerepe miatt kijáró elismerést. Célunk, hogy az egyetemes cirkuszművészet, mielőbb felkerüljön az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség listájára.
– Felkérjük az Európai Unió tagállamait, hogy – amennyiben ezt még nem tették meg – hivatalosan is ismerjék el a cirkuszművészetet az európai kultúra részeként. Egyben felkérjük őket, hogy vegyék fel cirkuszművészetüket a Nemzeti Szellemi Örökségük UNESCO listájára.
– Javasoljuk, hogy készüljön egy általános cirkuszművészeti európai “térkép”, amely feltünteti, bemutatja és elemzi a cirkuszművészet általános és újkori értékeit képviselő kifejezési formákat és azok szerepét. Törekedni kell arra, hogy a különböző stílusokat képviselő társulatok az Európai Unió tagországaiban egyenlő elbírálásban részesüljenek, például a forráselérés tekintetében.
– További erőfeszítésekre van szükség a közösségi jogharmonizáció kiterjesztésére, amely megkönnyítheti a cirkuszok tagállamok közötti szabad mozgását. Egységesíteni kell a köz- és munkabiztonságra vonatkozó előírásokat is. Fel kell mérni, hogy miként lehet minél előbb és minél hatékonyabb módon szabványosítani a mobil és ideiglenes cirkuszi létesítményekre vonatkozó uniós szabályokat.
– A határokon átívelő mobilitás – a cirkusz egyik fő ismertetőjegye – megköveteli, hogy a cirkusz helyzetére európai szemszögből tekintsünk és uniós szintű intézkedéseket érvényesítsünk ezen a területen. Továbbra is rendezetlen a harmadik országból érkező artisták, művészek európai vízumkönnyítésének kérdése. Arra kérjük a döntéshozatalban érintetteket, hogy a trialógus alatt lévő javaslat véglegesítésének és elfogadásának folyamatát gyorsítsák fel.
.
Tradicionális értékek és a jelenkor kihívásai
– Az elmúlt 250 évben a cirkuszművészet radikális változáson ment keresztül: folyamatosan bizonyítva, hogy hagyományos értékeinek megőrzése mellett mindig képes a megújulásra.Minden új cirkuszstílus a hagyományos cirkuszművészet alapjaira épül.
– Az állatszámok legitim és kulturális értéket képviselő részei a hagyományos cirkusznak, és így az európai kultúrát gazdagító egyetemes cirkuszművészetnek. A valós kulturális értéket képviselő cirkuszban az artisták, állattrénerek a fellépő állatokat tisztelik és partnerként tekintik.
– Támogatjuk, hogy minden országban legyen szigorú, az állategészségügyi és jóléti előírásoknak minden szempontból megfelelő törvényi szabályozás és ellenőrzés a cirkuszi állattartásra és tréningezésre vonatkozóan. Az előírt kereteken belül ugyanakkor a cirkuszoknak, a művészeknek, az artistáknak meg kell hagyni a szabad döntés jogát a választásra: állatokkal vagy azok nélkül kívánnak dolgozni.
– Az állatszámok általános elfogadása vagy tiltása egységes európai szabályozás hiányában nem lehetséges. Éppen ezért tudni kell hitelesen és világosan különbséget tenni felelős, a hatályos jogszabályokat és szakmai előírásokat betartó valamint az írott és íratlan szabályokat figyelmen kívül hagyó cirkuszi közösségek, társulatok között.
– Támogatjuk azt a javaslatot, hogy jöjjön létre egy független testület, amely egy közösen kialakított szakmai keretrendszer alapján visszatérően minősíti az európai cirkuszokat, cirkuszi társulatokat, cirkuszművészeti közösségeket például a biztonsági követelmények, a felelős állattartás, a munkavállalók jogainak biztosítása, a dolgozók szakmai képzettségének szintje és képzési lehetőségei, a cirkuszművészeti tradíciók ápolása, a progresszív újításra való képesség mértéke, vagy épp a társadalmi felelősségvállalás tekintetében. Az Ujhelyi István európai parlamenti képviselő által javasolt, „Big Top Label” elnevezésűakkreditáló rendszer (a cirkuszvilág „Michelin-csillaga”) mindenre kiterjedő minőségi garanciát jelenthetne, amely egyfelől útmutató lenne a közönség számára, másfelől megkönnyítené a hatóságok munkáját az engedélyek elbírálásánál.
.
Társadalmi szerepvállalás
– A cirkuszi előadói és művészi élmény ma már nem csupán a fellépő és professzionális artisták kiváltsága; a szociális- és ifjúsági cirkuszközösségeknek köszönhetően már bárki részese lehet a varázslatnak. Annak a cirkuszművészeti varázslatnak, amely fontos társadalmi üzenetek közvetítésére is alkalmas.
– Jelenleg a világ hetven országában több mint ötszáz, úgynevezett szociális (social = a társadalmi integrációt segítő) cirkusz működik, közülük csak Európában több, mint kétszáz. Támogatottságukat a kulturális és oktatási szektorban erősíteni kell, további fejlődésükhöz pedig célzott programokra van szükség.
– Egyedi platformok létrehozásával elő kell segíteni a különböző művészeti formák együttműködését és rendszeres tapasztalatcseréjét. Ebben az EU intézményei és fórumai is eseti jelleggel moderátor-szerepet kell, hogy játszanak.
– A cirkuszpedagógia érdemi kiegészítő eszköz a fiatalok szellemi és fizikai képzésében, ezáltal pozitív hatást gyakorolva többek között az ifjúsági munkanélküliségre is. Szükségesnek tartjuk, hogy az érintett cirkusziskolák és közösségek egy érdemben kidolgozott stratégia alapján, tudatos állami dotációban is részesüljenek.
– Támogatjuk és a rendelkezésre álló eszközökkel segítjük azokat a kezdeményezéseket, amelyek célja, hogy a szociális- és ifjúsági cirkuszpedagógia minél előbb felsőoktatási szintű tananyag és különálló szak legyen. Hasonlóképp meg kell teremteni a megfelelő ismertségét és elismertségét a cirkuszterápia módszertanának; ösztönözni kell az ezzel kapcsolatos tudományos kutatások és eredménystatisztikák elkészítését.
.
Gazdasági lehetőségek és együttműködések
– A kulturális és kreatív szektor (opera, színház, táncművészet, élő zene és cirkuszművészet, stb.) több mint 1,2 millió állást biztosít az európai gazdaságban. Ami azt jelenti, hogy a cirkusznak meghatározó szerepe van és lehet az európai megújulásban és gazdasági növekedésben. Felmérések és statisztikák bizonyítják, hogy azok az emberek, akik rendszeresen részesülnek valamilyen kulturális élményben boldogabbak és színvonalasabb munkára képesek.
– Az európai gazdaság egyik motorja a turizmus, amelyhez a cirkuszművészeti ágazat aktívan és szervesen kapcsolódik. Szorgalmazni kell a cirkusz és a turizmus ágazati képviselőinek tudatosabb együttműködését.
– 2018 az Európai Kulturális Örökség Éve lesz, helyet és teret adva számos nagy jelentőségű kulturális programnak, kezdeményezésnek. Ugyanebben az évben ünnepeljük az újkori cirkusz születésének 250. évfordulóját; e két esemény összekapcsolása több mint szükséges.
– Szorgalmazzuk a 2018-as Európai Kulturális Örökség Évét szervező európai intézmények és a 250. évfordulót ünneplő események szervezőinek aktív együttműködését annak érdekében, hogy az EU által koordinált eseménysorozatban a cirkusz kiemelkedő, az európai kultúrában betöltött szerepéhez és a negyed évezredes múltjához méltó súlyt kapjon.
Monte Carlo, 2017. 01. 22.
