Month: January 2017

Ausgangspunkt

Die Zirkuskunst ist viel mehr, als dass man ihr Wesen in einem Satz zusammenfassen könnte. Diese ist eine Kunstart, die seit jeher existiert. In der Neuzeit verfügt sie schon über jahrhundertealte Traditionen und über die einfache Unterhaltung hinwegvertritt sie interkulturelle, soziologische und bedeutende wirtschaftliche Werte. Der Zirkus ist eine besondere Lebensform, ein Zweig der darstellenden Künste, der gleichzeitig mehrere Generationen ansprechen kann. In den vergangenen zweieinhalb Jahrhunderten ist sie eine unermesslich bunte und reiche Entwicklung durchgegangen: Neben der traditionellen Form wurden die Wanderzirkusse, der Zirkus der nächsten Generation, die Nostalgie-Ensembles, die Kaskadeuerzirkusse, die Street-Art-Performances, die verschiedenen thematischen Akrobatikshows und die zeitgenössischen Ensembles mit ihren progressiven Darbietungen bejubelte Teile der Branche. Die Gemeinschafts- und Jugendzirkusse, die Freizeitzirkusgemeinschaften und -schulen wurden wertvolle Teile der zeitgenössischen Zirkuskunst– sie sichern nicht nur den Nachwuchs und die Entwicklung dieser Kunst, sondern erweitern ingroßem Maße die Instrumentarien der sozialen Kohäsion, der Arbeitsbeschaffung, der gesellschaftlichen Solidarität und der interkulturellen Kooperation, die heutzutage von großer Bedeutung sind.
Die Bedürfnisse, die aus der Entwicklung der modernen Zirkuskunst entstanden sind, wurden von den gesellschaftlichen Einrichtungen und von der Rechtsordnung weitgehend außer Acht gelassen. Außerdem konnten sich einige Vertreter der Zirkuskunst an die Herausforderungen und Erwartungen der Neuzeit nicht in ausreichendem Maße anpassen.
Das vorliegende „Circus Manifesto“ fasst die derzeitige Lage und die zukünftigen Möglichkeiten, Erwartungen und Vorschläge der ganzen europäischen Zirkusgemeinschaft (Zirkusse, Ensembles, Artisten, Amateure und professionelle Darsteller, Schulen, Jugend- und soziale Zirkusgemeinschaften) in einem Dokument zusammen.

Unser Platz in der europäischen Kultur: Anerkennung und Unterstützung

– Der Zirkus bietet Millionen von Menschen eine qualitätvolle Unterhaltung und Zehntausenden von Menschen eine Existenz. Eine Besonderheit dieser Kunstart ist, dass sie der ganzen Familie Entspannung und Erlebnis bietet.
– Die Zirkuskunst ist eine gemeinschaftsstiftende und -erziehendeKunstart, die die Grenzen der menschlichen Leistungsfähigkeit aufbrechen will und die das gemeinschaftsstärkende Regelwerk des Alltagslebens festigen, auf die Probe stellen und popularisieren kann. Der Zirkus ist ein wichtiger und prägender Zweig der europäischen darstellenden Künste und ist gleichrangig mit dem Theater, der Oper, der Tanzkunst oder dem Ballett.
– Der Zirkus ist ein fester Bestandteil der europäischen Kultur und der europäischen Wirtschaft und verdient dementsprechend Beachtung und Anerkennung.
– In der Europäischen Union ist die letzte umfassende Untersuchung über die Zirkuskunst vor mehr als dreizehn Jahren entstanden. Wir halten es für aktuell, dass die Europäische Kommission eine ähnliche Untersuchung über die Lage der 250 Jahre alten Zirkuskunst beantragt.
– Unser Ziel ist, dass die Zirkuskunst auch auf internationaler Ebene die Anerkennung bekommt, die ihr aufgrund ihrer Rolle im kulturellen Leben der Welt würdig ist. Unser Ziel ist es auch, dass die universelle Zirkuskunst baldmöglichst auf die UNESCO Liste des Immateriellen Kulturerbes gesetzt wird.
– Wir bitten die Mitgliedstaaten der Europäischen Union darum– falls sie es noch nicht getan haben –, die Zirkuskunst auch offiziell als Teil der europäischen Kultur anzuerkennen. Wir bitten sie gleichzeitig darum, ihre Zirkuskunst auf ihre UNESCO Liste desImmateriellen Kulturerbes zu setzen.
– Wir schlagen die Herstellung einer allgemeinen „Zirkuskunstkarte“ von Europa vor, die die allgemeinen und die Werten der Neuzeit vertretenden Ausdrucksformen der Zirkuskunst und ihre Rollen darstellt und analysiert. Es muss sichergestellt werden, dass die Ensembles in den verschiedenen Stilbereichen in den Mitgliedstaaten der Europäischen Union gleich behandelt werden – z. B. bezüglich des Zugangs zu Quellen.
– Weitere Anstrengungen müssen zur Erweiterung der Rechtsharmonisierung unternommen werden, die die freie Bewegung der Zirkusse zwischen den Mitgliedstaaten erleichtern könnte. Auch die Vorschriften bezüglich der öffentlichen Sicherheit und der Sicherheit am Arbeitsplatz müssen vereinheitlicht werden. Es muss geprüft werden, wie die EU-Regelungen bezüglich der mobilen und temporären Zirkuseinrichtungen möglichst bald und effizient normiert werden könnten.
– Die grenzübergreifende Mobilität – eines der wichtigsten Merkmale des Zirkus – erfordert, dass die Situation des Zirkus aus europäischer Sicht betrachtet wird, und Maßnahmen auf der Ebene der Union in diesem Bereich getroffen werden. Die Frage der europäischen Visaerleichterung im Fall von Artisten und Künstlern aus Drittstaaten ist weiterhin offen. Wir bitten die im Entscheidungsprozess Beteiligten darum, den Prozess der Finalisierung und der Annahme des Vorschlags im Trialog zu beschleunigen.

Traditionelle Werte und die Herausforderungen der Gegenwart

– Die Zirkuskunst ist in den vergangenen 250 Jahren radikale Veränderungen durchgegangen;sie hat ständig bewiesen, dass sie neben der Pflege der traditionellen Werte immer fähig auf Erneuerung ist. Jeder neue Stil baut aber auf die Grundlagen der traditionellen Zirkuskunst.
-Tiernummer sind legitime Teile des traditionellen Zirkus und somit auch der universellen Zirkuskunst, diedie europäische Kultur bereichert. Sie vertreten auch einen kulturellen Wert. In einem Zirkus, der die reellen kulturellen Werte vertritt, respektieren die Artisten und die Tiertrainer die Tiere und betrachten sie als Partner.
– Wir unterstützen es, dass es in jedem Land strenge, den tiergesundheitlichenVorschriften und den Tierschutznormen aus jeder Sicht entsprechende gesetzliche Regelungen und Kontrolle bezüglich der Tierhaltung und des Trainings im Zirkus gibt. In den vorgeschriebenen Rahmen muss den Zirkussen, den Künstlern, den Artisten gleichzeitig das Recht zur freien Entscheidung gewährleistet werden, ob sie mit oder ohne Tiere arbeiten möchten.
– Die universelle Annahme oder das universelle Verbot istaus Mangel an einer einheitlichen europäischen Regelung nicht möglich. Deswegen müssen die Gemeinschaften und Ensembles, die verantwortungsvoll sind und die gültigen Gesetze und beruflichen Vorschriften einhalten und diejenigen, die die geschriebenen und ungeschriebenen Regeln außer Acht lassen, authentisch und klar voneinander unterschieden werden.
– Wir unterstützen den Vorschlag über die Entstehung einer unabhängigen Körperschaft, die anhand eines gemeinsam erarbeiteten beruflichen Rahmens wiederkehrend die europäischen Zirkusse, Zirkusensembles, Zirkuskunstgemeinschaften bewertet, z. B. in Hinsicht auf die Sicherheitsanforderungen, die verantwortungsvolle Tierhaltung, die Sicherung der Arbeitnehmerrechte, die berufliche Ausbildung und die Bildungsmöglichkeiten der Arbeiter, die Pflege der Traditionen der Zirkuskunst, die Fähigkeit zur progressiven Erneuerung oder das gesellschaftliche Engagement. Das von IstvánUjhelyi, dem Abgeordneten des Europäischen Parlaments vorgeschlagene Akkreditierungssystem „Big Top Label“ (der „Michelin-Stern“ der Zirkuswelt)könnte eine umfassende Qualitätsgarantie bedeuten, die einerseits ein Wegweiser für das Publikum wäre, andererseits die Arbeit der Behörden bei der Beurteilung der Genehmigungen erleichtern würde.

Gesellschaftliches Engagement

– Das Erlebnis als Darsteller und Künstler im Zirkus ist heute nicht mehr nur ein Privileg der auftretenden und professionellen Artisten; dank der sozialen und der jugendlichen Zirkusgemeinschaften können alle Teil des Zaubers werden: des Zaubers der Zirkuskunst, die wichtige gesellschaftliche Botschaften vermitteln kann.
-Zurzeit sind in 70 Ländern der Welt mehr als fünfhundert sog. soziale (social = die gesellschaftliche Integration vorantreibend) Zirkusse tätig, nur in Europa mehr als zweihundert. Ihre Unterstützung im kulturellen und im Bildungssektor mussgestärkt werden, für ihre weitere Entwicklung brauchen wir gezielte Programme.
– Durch die Schaffung individueller Plattformen muss die Kooperation und der regelmäßige Austausch zwischen den verschiedenen Kunstformen gefördert werden. Hier müssen auch die Institutionen und Foren der EU gelegentlich die Rolle des Moderators spielen.
– Die Zirkuspädagogik ist ein substanzielles ergänzendes Mittel in der geistlichen und physischen Bildung der Jugendlichen, somit übt sie eine positive Auswirkung u. a. auf die Jugendarbeitslosigkeit aus. Wir halten es für nötig, dass die betroffenen Zirkusschulen und Gemeinschaften anhand einer gut ausgearbeiteten Strategie eine bewusste staatliche Unterstützung bekommen.
-Mit den zur Verfügung stehenden Mitteln unterstützen wir die Initiativen, die zum Ziel haben, dass die soziale und die jugendliche Zirkuspädagogik möglichst bald Hochschullehrmaterial und ein eigenes Fach werden. Ebenso muss die Bekanntheit und die Anerkennung der Methodik der Zirkustherapie geschaffen werden; die Durchführung von Untersuchungen und die Herstellung von Ergebnisstatistiken in diesem Bereich müssen gefördert werden.

Wirtschaftliche Möglichkeiten und Kooperationen

– Der kulturelle und der kreative Sektor (Oper, Theater, Tanzkunst, Live-Musik, Zirkuskunst usw.) sichert mehr als 1,2 Millionen Arbeitsstellen in der europäischen Wirtschaft. Dies bedeutet, dass der Zirkus eine bedeutende Rolle in der europäischen Erneuerung und im Wirtschaftswachstum hat – sowohl jetzt als auch in der Zukunft. Umfragen und Statistiken beweisen, dass die Menschen, die regelmäßig an einem kulturellen Erlebnis Teil haben, glücklicher sind und eine Arbeit auf einem höheren Niveau leisten können.
– Tourismus ist ein Motor der europäischen Wirtschaft, und die Zirkuskunst knüpft sich aktiv und fest an ihn an. Eine bewusstere Kooperation der Vertreter der Branchen Zirkus und Tourismus muss ermuntert werden.
– 2018 wird das Europäische Jahr des kulturellen Erbes sein. Auf diese Weise wird zahlreichen bedeutenden kulturellen Programmen und Initiativen Platz gegeben. In demselben Jahr wird das 250. Jubiläum des Zirkus der Neuzeit gefeiert; die Verbindung dieser beiden Ereignisse ist mehr als nötig.
– Wir unterstützen die aktive Kooperation zwischen der europäischen Institutionen, die das Europäische Jahr des kulturellen Erbes 2018 organisieren und der Organisatoren der das 250. Jubiläum feiernden Ereignisse, damit der Zirkus in der Programmreihe der EU das Gewicht bekommt, dasihmaufgrund seiner in der europäischen Kultur erfüllten Rolle und seiner Vergangenheit von einem Viertel Milleniumwürdig ist.

Monte Carlo, 22. 01. 2017

背景

马戏艺术拥有着丰富多样的形式和内含，用简单的一两句话是不足以概括其定义的。从古至今，马戏已经伴随了人们数个世纪之久，有保存完好的历史资料可以查证。除了显而易见的娱乐性，马戏还有着重要的跨文化、社会学和经济价值。马戏代表着一种生活方式的选择，是一项独特的表演艺术分支，雅俗共赏，老少皆宜。在过去的两个世纪，马戏行业经历了空前的发展，变得愈加种类繁复，多姿多彩。如今，传统的马戏团仍占据半壁江山，同时正在兴起的新型马戏团，诸如旅行马戏团，新生代马戏产品，怀旧马戏团，特技马戏团，街头艺术表演，杂技表演，当代马戏团，前卫马戏团等更是越来越受观众的追捧。今天，社区和青年马戏团，还有业余马戏学校也已经成为了马戏艺术的组成部分，保证了马戏表演的人才储备，让这个行业保持持久的生命力，并为加强社会凝聚力，创造就业，增进团结和文化合作提供有力支持。
随着马戏团的发展，制度和立法体系未能根据马戏行业的新生需求和要求有效调整环境与之相适应。与此同时，一些马戏艺术代表也未能完全满足这个新时代的要求。这份《马戏团宣言》汇集了所有来自欧洲马戏团利益相关者，包括马戏团，歌舞团，业余爱好者和专业人士，马戏学校以及社区马戏团所述
的需求，建议，当前挑战和未来机遇等内容。本文基于该宣言支持者的观点、评论和演讲，以及2016年10月18日在欧洲议会召开的相关会议上的演示文稿。
我们在欧洲文化中的定位——认知和支持

– 马戏行业为成千上万的人口提供了就业岗位，为数以百万的人口提供了高品质的娱乐。马戏表演的独特性就是雅俗共赏，老少皆宜。
– 作为一项艺术形式，马戏表演不断地刷新表演者的身体极限，并在强化日常团体规则的过程中提升社区感。马戏艺术在欧洲是最为重要和有意义深远的艺术形式之一，理应获得与戏剧，歌剧，舞蹈艺术或芭蕾舞同等的认可。
– 马戏艺术是欧洲文化及经济的组成部分，因而须得到与之相称的认同和关注。
– 上一次在欧盟进行关于马戏艺术的广泛讨论还是在至少十三年以前。现在是时候提起一份新的欧洲委员会文件，对于这个拥有250年历史的行业做一番现状评估了。
– 我们的目标是让马戏艺术在国际层面上获得承认，与其在全球文化中的重要地位向匹配。我们要尽快让全球马戏艺术列入教科文组织非物质文化遗产名录。
– 我们呼吁所有欧盟成员（如果尚未做出如下举动）正式承认马戏艺术是欧洲文化的一部分。同样，我们呼吁他们将马戏艺术列入到各自的非物质文化遗产名录。
– 我们提议，绘制一个欧洲马戏行业的地图，用以指示、展示和分析现代马戏艺术的整体价值如何体现，以及他们对于社区团体所产生的影响。所有欧盟成
员国必须努力创造一个公平的环境，让不同风格的马戏艺术在不同地区拥有同等的条件，包括获得平等财政资源的机会。
– 为了协调欧洲的法律环境，为马戏团的自由移动和跨国界的演出安排放行，还有很多现实的工作要做。同样地，公共安全和工作场所安全条例也须进一步的沟通调整。欧洲关于旅行马戏团的高效标准化模式须尽快做出详细阐述。
– 跨境流动性，作为马戏行业的主要特点，要求我们在统一的欧洲法律环境下用切实的欧洲视角来看待马戏团。围绕着来自第三世界国家的马戏艺术表演者们的赴欧签证问题仍然亟待解决。我们呼吁参与相关“三边商谈”的决策者们加速该事件的通过。

传统价值与现代挑战

– 马戏艺术在过去的250年间取得了长足的发展，用事实证明了在坚守传统价值的同时也能够取得革新。然而，所有马戏艺术的分支全都建立在传统马戏团的构架之上。
– 动物表演是传统马戏表演的合法且宝贵的组成部分，极大地丰富了我们的欧洲文化。真正秉承文化价值的马戏团，他们的驯兽师都会尊重动物，并且把动物们视为表演搭档。
– 我们支持在各国建立起一套严格的法律系统来规范马戏团的动物权益，动物蓄养以及动物训练。在这个法律框架下，马戏团和表演者们必须自由选择是否愿意与动物一起工作。
– 在没有统一的欧洲立法环境的情况下，无条件接受或全面禁止动物表演是不可想象的。这就是为什么必须区分那些遵守现行规则和立法的负责任的马戏团，和那些忽视成文及不成文规定的马戏团。
– 我们支持建立一个独立的测评机构的倡议，在一个特殊的，共同开发的质量保证体系——“顶级标签”下，定期测评欧洲马戏团和演出团体。这个独特的认证系统由欧洲议会议员乌伊海伊·伊什特万先生提议，将会从一个广泛的范围内通过各项要素和条件来严把马戏团质量关，包括对安全和动物权益法规的执行，劳动者权益的保障，员工职业教育水平和职业培训机会，传统马戏团价值的推广，逐步改革的能力，或者肩负社会责任的意愿。因此，“顶级标签”（即马戏团界的米其林星）可以作为马戏团业界以及官方评选机构的质量指导。

社会参与

– 自从出现了社团马戏团和青年马戏团，在马戏团表演不再是受过专业训练的表演者的专利了，任何人都可以参与其中一显身手。这就是马戏的魔力，能够以独特的方式传递关键的社会信息。
– 目前，在世界上70个国家共有超过500个社会马戏团（社会即促进社会融合），其中有200多家扎根于欧洲。面向这些马戏团的文化和教育扶持必须增加有针对性的发展计划。
– 我们需要量身打造的平台，来加强不同艺术分支间的对话，增进观点和经验的交流。如有必要，欧盟机构可以在其中充当支持人的角色。
– 马戏教育学是青年身体和心理训练的重要组成部分，甚至会降低青年失业率。因此，在专门的政策发展计划下为马戏学校和社会马戏团提供资助，包括政府补贴，毋庸置疑是十分必要的。
– 我们支持建立旨在实现社会和青年马戏教育学在高等教育中成为官方认可课程的计划。同样，我们要推广“马戏疗法”，须着手进行关于这一课题的科研
和统计。

经济机会与合作

– 文化和创意产业（歌剧、戏剧、舞蹈艺术、现场音乐会、马戏团等）仅在欧洲就创造了超过120万个就业机会。这意味着马戏能够在重振欧洲经济过程中起到重要的积极作用。研究和统计表明，经常体验文化生活，观赏文化演出的人，通常工作表现更为出色，并且幸福指数更高。
– 马戏艺术作为旅游产业的有机组成部分，也顺势为欧洲经济提供了前进的动力。我们倡议，让旅游产业的利益相关者与马戏行业建立起更为紧密的合作关系。
– 2018年被官方定为欧洲文化遗产年，为范围广泛的文化项目和倡议提供广阔舞台；同年也是现代马戏行业建立250年的标志年，因而将二者有机结合尤为关键。
– 我们提议，让欧洲文化遗产年的官方组织机构与纪念现代马戏250周年庆的马戏从业者们开展切实的合作，让这个在欧洲文化灿烂星河中闪耀的马戏 行业 重新 获得应有的关注 获得应有的关注 获得应有的关注 ，散发更加耀眼的光芒 散发更加耀眼的光芒 散发更加耀眼的光芒 散发更加耀眼的光芒 散发更加耀眼的光芒 。

Contexto

El arte del circo es tan diverso que es imposible definirlo con una sola frase. El circo ha estado con nosotros desde tiempos antiguos y tiene siglos de historia bien documentada en la edad moderna. Más allá de sus obvios méritos en el entretenimiento, tiene un significativo valor intercultural, sociológico y también económico. El circo es un estilo de vida, una categoría única de las artes escénicas que es capaz de dirigirse y entretener a todas las generaciones al mismo tiempo. Durante los últimos dos siglos el circo ha experimentado un desarrollo sin precedentes, a medida que la industria se hacía cada vez más compleja y colorida. Mientras que los circos tradicionales seguían presentes, una nueva ola de circos itinerantes, producciones de circo de nueva generación, circos de nostalgia, circos de acrobacias, artistas callejeros, espectáculos temáticos de acrobacias y circos contemporáneos y progresivos se han hecho cada vez más populares. Hoy en día los circos de comunidad y juveniles y las escuelas de circo de tiempo libre también se han convertido en una parte integral de las artes del circo, asegurando una nueva generación de artistas bien formados y, consecuentemente, el desarrollo del circo, y ofreciendo al mismo tiempo herramientas vitales para la cohesión social, la creación de empleo, la solidaridad y la cooperación intercultural.

Conforme el circo se ha ido desarrollando, tanto los sistemas institucionales como los legislativos han sido incapaces de ajustar el entorno a las nuevas necesidades y requerimientos de la industria del circo. Al mismo tiempo, algunos representantes de las artes del circo no se han adaptado suficientemente a las exigencias de esta nueva era. Este “Manifiesto del Circo” reúne en un solo documento las necesidades, sugerencias, desafíos actuales y oportunidades futuras de todas las partes interesadas del circo europeo incluyendo circos, conjuntos, aficionados y profesionales, escuelas de circo y circos comunitarios. Este documento se basa en las ideas, comentarios y discursos de los que apoyan este Manifiesto, así como en las presentaciones de la conferencia organizada en el Parlamento Europeo el 18 de octubre de 2016.

Nuestro lugar en la cultura europea – reconocimiento y apoyo

-La industria del circo proporciona a decenas de miles de personas puestos de trabajo y a millones, entretenimiento de calidad. Las artes del circo son únicas en su capacidad de entretener a todas las generaciones, a una familia entera al mismo tiempo.

– El circo es una forma de arte que está constantemente llevando al límite el físico de los artistas y promueve el sentido de comunidad, al tiempo que refuerza las reglas sobre las quese fundan nuestras comunidades. El circo es una de las formas artísticas más importantes y definitorias de Europa, por lo que debe ser tratado en pie de igualdad con el teatro, la ópera, la danza o el ballet.

– Las artes del circo son una parte integral de la cultura y la economía europeas, por lo tanto deben recibir reconocimiento y atención proporcionales.
-El último estudio integraleuropeo sobre las artes del circo se realizó hace más de trece años. Ya es hora de que haya un nuevo documento de la Comisión Europea que evalúe la situación actual de esta industria con 250 años de antigüedad.

-Nuestro objetivo es que las artes circenses reciban reconocimiento a escala internacional de forma proporcional a suimportancia en la cultura global. Nuestro objetivo es que las artes circenses formen parte del Patrimonio Cultural Inmaterial de la UNESCO tan pronto como sea posible.

-Pedimos a los Estados miembros de la Unión Europea que, si no lo han hecho aún, reconozcan oficialmente las artes del circo como parte de la cultura europea. Del mismo modo, les pedimos que incluyan las artes del circo en sus respectivas listas de Patrimonio Cultural Intangible.

-Proponemos un “mapeo” de la industria europea del circo que indique, presente y analice cómo se manifiestan los valores holísticos de las artes circenses modernas y qué impacto tienen en las comunidades. Todos los Estados miembros de la UE deben esforzarse por que todos los circos con estilos diferentes tengan las mismas condiciones en todas partes, incluida la disponibilidad de recursos financieros.

-Son necesarios nuevos esfuerzos para armonizar el entorno normativo en Europa con el fin defacilitar la libre circulación y el funcionamiento transfronterizo de los circos. Del mismo modo, las normas aplicables a la seguridad pública y laboral deberían armonizarse mejor. Hay que elaborar un método para la estandarización eficiente de las leyes de la UE relativas a circos itinerantes.

-La movilidad transfronteriza –una de las principales características del circo– nos obliga a contemplar el circo en una perspectiva verdaderamente europea con un entorno legal europeo unificado. La cuestión relativa a las solicitudes de visado de artistas de terceros países sigue sin resolverse. Hacemos un llamamiento a los responsables que participan en el respectivo trílogo que aceleren el proceso.

Valores tradicionales y desafíos contemporáneos

-Las artes del circo se han desarrollado enormemente en los últimos 250 años, demostrando que la renovación es posible manteniendo al mismo tiempo los valores tradicionales. Sin embargo, cada rama de las artes circenses se construye sobre los cimientos del circo tradicional.

-Los espectáculos con animales son partes legítimas y valiosas de los circos tradicionales que enriquecen nuestra cultura colectiva europea. Los circos con valor cultural real y los entrenadores de animales respetarán siempre a sus animales y los considerarán socios.

-Apoyamos el establecimiento de un sistema legal estricto en todos los países que se centre en el bienestar animal y la cría de animales en los circos. Sin embargo, dentro de este marco legal, los circos y artistas deben tener la libertad de elegir si desean trabajar con o sin animales.

-La aceptación incondicional o la prohibición general de los espectáculos con animales son inconcebibles en ausencia de un entorno legislativo europeo unificado. Por eso es indispensable diferenciar entre circos responsables que respetan las normas y legislaciones vigentes y los que ignoran tanto las reglas escritas como las no escritas.

-Apoyamos la iniciativa que prevé el establecimiento de un organismo independiente que calificaría –también de manera retrospectiva– los circos y conjuntos europeos en el marco de un sistema especial de garantía de calidad desarrollado conjuntamente, el “Sello de la Gran Carpa”. Este sistema único de acreditación, propuesto por el eurodiputado István Újhelyi, garantizaría un umbral de calidad para los circos teniendo en cuenta una amplia gama de factores y condiciones, incluida el cumplimiento de las regulaciones sobre seguridad y bienestar de los animales, el respeto de los derechos de los trabajadores, el nivel de educación profesional de los empleados y sus oportunidades de formación, la promoción de los valores tradicionales del circo, la capacidad de renovación progresiva, o la voluntad de asumir responsabilidades sociales. Así, el Sello de la Gran Carpa (que sería la Estrella Michelin de las artes circenses) podría actuar como guía de calidad tanto para la comunidad de circo como para las autoridades que otorgan permisos para circos.

Compromiso social

-La experiencia de actuar en un circo ya no es solo el privilegio de artistas profesionalmente entrenados. Gracias a los circos sociales y juveniles, hoy todo el mundo puede ser parte de la magia. Esta es la magia del circo, que es capaz de lanzar mensajes sociales cruciales de una forma única.

-En la actualidad hay más de 500 circos sociales (sociales en el sentido de que facilitan la integración social) en 70 países, más de 200 en Europa. El apoyo cultural y educativo para estos circos debe incrementarse con programas de desarrollo específicos.

-Necesitamos plataformas a la medida para fortalecer el diálogo y el intercambio de opiniones y experiencias entre las diversas ramas de las formas artísticas. En caso necesario, las instituciones de la UE deben actuar como moderadores en el proceso.

-La pedagogía del circo es una parte importante de la formación física y mental de los jóvenes, mejorando incluso las tasas de desempleo juvenil. Por lo tanto, es absolutamente necesario que las escuelas de circo y los circos sociales reciban financiaciónen el marco de un programa de desarrollo estratégico que incluya subsidios estatales también.

-Apoyamos iniciativas dirigidas a lograr que la pedagogía del circo social y juvenil se convierta en un asunto oficialmente reconocido en la educación superior con un currículo de calidad. Del mismo modo, tenemos que promover metodologías de terapias de circo: deben llevarse a cabo investigaciones científicas y estadísticas sobre esta cuestión.

Oportunidades económicas y cooperación

-Las industrias culturales y creativas (ópera, teatro, danza, música en directo, circo, etcétera) proporcionan más de 1,2 millones de empleos solo en Europa. Esto significa que el circo podría jugar un papel crucial en relanzar y revitalizar nuestra economía europea. Estudios y estadísticas demuestran que quienes viven la cultura y siguen actuaciones regularmente trabajan mejor y son en general más felices.

-Las artes circenses son una parte integral del sector turístico, que es uno de los motores de la economía europea. Pedimos una cooperación más estrecha entre las partes interesadas del sector del turismo y la industria del circo.

-2018 será oficialmente el Año Europeo del Patrimonio Cultural, lo que proporcionará una plataforma para una amplia gama de programas e iniciativas culturales. Ese mismo año marcará el 250aniversario del circo moderno. Es vital conectar ambos eventos.

-Proponemos una cooperación activa entre las instituciones organizadoras del Año Europeo del Patrimonio Cultural y las que preparan el 250 aniversario de las artes circenses modernas para dar al circo la atención y el reconocimiento que merece debido a su lugar distinguido en la cultura europea y a sus 250 años de historia.

Monte Carlo, 22 de enero 2017

Preambolo

Il circo é una forma d’arte che esiste sin dall’inizio dei tempi più remoti, e che  nell’era moderna – con la sua tradizione secolare – rappresenta valori interculturali, sociologici ed economici che vanno molto al di là di una semplice forma di intrattenimento. L’essenza dell’arte circense non può essere definita in una sola frase. Il circo é uno stile di vita particolare. Un ramo delle arti performative che é in grado di raggiungere  più generazioni allo stesso tempo. Negli ultimi duecentocinquanta anni l’arte circense ha fatto una vera e propria metamorfosi: accanto alla forma tradizionale le compagnie ambulanti, le rappresentazioni della nuova generazione circense, gli spettacoli dei numeri a rischio, gli spettacoli per strada, le esibizioni acrobatiche a tema, oppure le produzioni innovative delle compagnie contemporanei, hanno un grandissimo successo nel pubblico del tutto il mondo. Le comunità circensi, come le scuole professionali o amatoriali, garantiscono non soltanto la formazione e la trasmissione delle discipline, ma hanno un ruolo molto iportante cosí nella coesione sociale e nella solidarietà, che nella creazione di posti di lavoro, e nella collaborazione interculturale.
Ma le necessità che derivano da questo progresso dell’arte circense contemporanea, non sono degnamente prese in considerazione dalle istituzioni pubbliche e dalla legislazione attuale. E una parte dei rappresentatni del circo non ha potuto adattarsi in modo adeguato alle sfide e alle esigenze contamporanee.
Questo „Manifesto circense” é un documento che assume la situazione attuale ed esprime le opportunità future, le pretese e le proposte di tutta la comunità circense europea (come compagnie, i rappresntatni dei mestieri del circo, artisti professionisti e amatoriali, compagnie circense giovanili e sociali). Il documento si basa sui contenuti della conferenza organizzata nel Parlamento Europeo il 18 ottobre, 2016 e sulle proposte dei sostenitori di questo stesso manifesto.

Il nostro ruolo nella cultura europea: riconoscimento e appoggio

– Il circo offre un divertimento di qualità a millioni, e posti di lavoro a decina di migliaia di persone. La peculiarità del suo genere é che offre divertimento a tutta la famiglia allo stesso tempo.

– L’arte circense sfida le estremità delle capacità umane, rafforza le regole delle comunità quotidiane, ed é un forte motore della creazione e dell’educazione di nuove comunità. Il circo é un ramo importante e determinante delle arti performative europee, ed é in pari rango al teatro, all’opera, alla danza, e al balletto classico.

– Il circo é parte integrale della cultura e dell’economia europea, quindi merita il rispetto e il riconoscimento che rispecchi la sua importanza.

– L’ultima ricerca estesa riguardo l’arte circense nell’Unione Europea si é svolta più tredici anni fa. Riteniamo che sia il momento che la Commissione Europea proponga una simile, estesa ricerca sulla situazione attuale della bicentenaria arte circense europea contemporanea.

– Nostro obiettivo é quello di far ottenere all’arte circense il riconoscimento che merita per il ruolo svolto nella vita culturale mondiale. Il nostro obiettivo é che l’arte circense universale sia ammessa sulla Lista dei Patrimoni Orali e Immateriali dell’umanità dell’UNESCO.

–  Chiediamo agli Stati membri dell’Unione Europea – nel caso non l’avessero ancora fatto – di riconoscere ufficialmente l’arte circense parte della cultura europea. Chiediamo loro di ammettere la propria arte circense sulla Lista del Patrimonio Culturale Nazionale UNESCO.

– Proponiamo la redazione di una „mappa” europea dell’arte circense, la quale presenti e approfondisca le forme espressive dell’arte circense generale, il suo ruolo e i valori che rappresenta nell’era contemporanea. Dobbiamo far sì, che le compagnie di vari generi circensi abbiano la stessa considerazione e trattamento in tutti gli Stati membri dell’Unione Europea, per esempio in merito all’accesso alle fonti di finanziamento.

– Abbiamo bisogno di sforzi ulteriori nell’espansione dell’armonizzazione legislativa comunitaria che possa facilitare il libero spostamento delle compagnie circensi tra gli Stati membri. Bisogna armonizzare anche la regolamentazione della sicurezza del lavoro. Bisogna prendere in considerazione, come elaborare prima possibile ed in un modo più efficace un sistema di norme per le strutture di circo itineranti e  temporanee.

– Lo spostamento tra i confini nazionali – una pecularietà proria del circo – necessità un’ottica europea e richiede provvedimenti a livello unitario. Rimane non regolata la questione della facilitazione del visto d’ingresso degli artisti provenienti da Paesi terzi. Chiediamo alle autorità di accellerare la definizione e l’approvazione della proposta che é oggetto del trialogo.

Valori tradizionali e sfide contemporanee

– Negli ultimi duecentocinquanta anni l’arte circense ha avuto una metamorfosi radicale, e ha dimostrato di essere una forma espressiva artistica che pur mantenendo i valori tradizionali é capace di rinnovarsi continuamente. Ogni nuovo genere circense si basa sull’arte circense tradizionale.

– Le esibizioni con gli animali rappresentano valori legittimi e culturali, e sono parte integrante del circo tradizionale, quindi dell’arte circense universale che arricchisce la cultura europea. Il circo che rappresenti valori culturali reali, gli artisti, e i domatori rispettano gli animali e li considerano loro partner.

– In merito alla detenzione e l’addestramento circense degli animali, sosteniamo un regolamento legislativo severo in tutti gli Stati membri che garantisca la sanità e il benessere degli animali impiegati. E nel rispetto della regolamentazione, bisogna lasciare ai circhi ed agli artisti la libera facoltà di decisone se nelle loro esibizioni vogliono impegnare animali o non.

– In mancanza di una legislazione europea, non é possibile né l’approvazione, né il diniego generale delle esibizioni con gli animali. É per questo che bisogna saper fare distinzione tra le comunità e le compagnie circensi che rispettino non soltanto le legislazioni in vigore, ma anche le leggi non scritte del buonsenso.

–  Sosteniamo la proposta di creare organo indipendente, il quale in base ad una cornice professionale comunemente elaborata, qualifichi le compagne di circo, e le comunità di arte circense. La qualificazione dovrebbe prendere in considerazione il rispetto delle norme di sicurezza, la detenzione responsabile degli animali, la garanzia dei diritti dei lavoratori, la garanzia della formazione professionale, la cura e la tutela delle tradizioni circensi, la capacità di rinnovarsi, e l’impegno sociale. Il sistema di accreditazione „Big Top Label”, proposto dal deputato europeo István Ujhelyi (la „stella Michelin” del mondo circense) potrebbe offire una garanzia di qualità estesa, che potrebbe essere non soltanto un indicatore per la comunità, ma potrebbe facilitare il lavoro delle autorità nella considerazione dei permessi.

Impegno sociale

–  L’esperienza artistica del circo ormai non é un privilegio soltanto dei professionisti del circo; grazie alle comunità circense giovanili e sociali, oggi chiunque può prendere parte della magia. Della magia del circo che trasmette importanti messaggi sociali.

– Oggi in settanta Paesi del mondo operano più di cinquecento centri di circo sociale, di cui più di duecento in Europa. Bisogna rafforzare il loro sostegno nel settore culturale ed educativo, e bisogna elaborare programmi mirati al loro ulteriore progresso.

– Con la creazione di specifiche piattaforme bisogna sostenere la collaborazione delle diverse forme artistiche e gli scambi d’esperienza. Le istituzioni e i forum dell’Unione Europea possono svolgere un ruolo di mediazione in questo.

– Il metodo pedagogico basato sull’arte circense é uno strumento che integra l’istruzione intellettuale e fisica dei giovani, e può offrire delle competenze preziose ai giovani emarginati, come tra altri, ai disoccupati.

– Riteniamo necessario che le scuole e le comunità di circo in questione, in base ad una strategia elaborata siano integrate nel sostegno pubblico.

– Sosteniamo, e con tutti i mezzi disponibili aiutiamo le iniziative che mirano di ottenere lo stato di disciplina universitaria per la pedagogia circense, e che in tale coctituisca un curriculum universitario a tutti gli effetti. Allo stesso modo bisogna sostenere la diffusione della metodologia della terapia circense, bisogna incoraggiare le ricerche scientifiche nonché l’elaborazione di statistiche correlate.

Opportunità economiche e collaborazioni

– Il settore culturale e creativo (l’opera, il teatro, l’arte della danza, musica, circo ecc.) garantise nell’econima europea più di 1,2 milioni di posti di lavoro. Ciò significa che il circo svolge e può svolgere un ruolo importante nella crescita economica e nel rinnovamento europeo. Le ricerche e le statistiche dimostrano che le persone le quali assistono regolarmente eventi culturali, sono più felici e sono capaci di svolgere prestazioni lavorative di più alta qualità.

– Uno dei motori fondamentali dell’economia europea é il turismo, a cui il settore circense si connette attivamente. Bisogna incoraggiare una maggior cooperazione tra i rappresentanti del settore turistico e di quello circense.

– il 2018 sarà l’Anno europeo del Patrimonio culturale, il quale offrirà spazio a numerose iniziative culturali grandiose. E nello stesso anno festeggeremo il 250. anniversario della nascita del circo moderno. Collegare le due serie di avvenimenti é più che necessario.

– Incoraggiamo la cooperazione attiva tra gli organizzatori dell’evento 2018 Anno europeo del patrimonio culturale e dell’evento del 250. anniversario del circo moderno, per far sì, che nella serie di eventi coordinata dall’unione Europea la presenza del circo sia degna alla sua storia secolare e al suo ruolo svolto nella cultura europea.

Monte Carlo 22 gennaio 2017

Kiindulópont

A cirkuszművészet jóval több annál, mintsem, hogy egy mondatban megfogalmazhassuk a lényegét. Egy olyan ősidők óta létező, az újkorban is már évszázados hagyományokkal rendelkező művészeti ág, amely az egyszerű szórakoztatáson túl interkulturális, szociológiai és jelentős gazdasági értékekkel bír. A cirkusz egy különleges életforma. Az előadó-művészet egy olyan ága, amely képes egyszerre több generációt is érdemben megszólítani. Az elmúlt két és fél évszázadban a cirkusz mérhetetlenül színes és gazdag fejlődésen ment keresztül: a tradicionális forma mellett az ágazat ünnepelt részei lettek az utazó társulatok, az újgenerációs cirkuszi produkciók, a nosztalgia társulatok, a kaszkadőr cirkuszok, a street art performanszok, a különböző tematikus akrobata show-k valamint a kortárs társulatok és progresszív produkcióik. A jelenkori cirkuszművészet értékes részei lettek a közösségi- és ifjúsági cirkuszok, a szabadidős cirkuszi közösségek és iskolák, amelyek nem csupán az utánpótlást és a művészet fejlődését garantálják, de a mai világban kiemelten fontos szociális kohézió, munkahelyteremtés, társadalmi szolidaritás, interkulturális együttműködés eszköztárait is nagyban bővítik.
A modern cirkuszművészet fejlődéséből következő szükségleteket a társadalom intézmény rendszere és a jogrend jobbára figyelmen kívül hagyta. Az újkori kihívásokhoz és elvárásokhoz pedig a cirkuszművészet képviselőinek egy része nem tudott megfelelően alkalmazkodni.
Ez a „Circus Manifesto” a teljes és átfogó európai cirkusz-közösség (cirkuszok, társulatok, artisták, amatőrök és professzionális művészek, iskolák, ifjúsági és szociális cirkuszközösségek) mostani helyzetét és jövőbeli lehetőségeit, elvárásait és javaslatait rendezi közös dokumentumba. Mindehhez kiváló alapot adtak az Európai Parlamentben 2016. október 18-án megtartott szakmai konferencián elhangzottak, valamint ezen Manifesto támogatóinak javaslatai.

.
Helyünk az európai kultúrában: elismertség és támogatás

– A cirkusz emberek millióinak nyújt minőségi szórakozást és tízezreknek megélhetést. A műfaj különlegessége, hogy az egész család részére kínál kikapcsolódást és élményt.

– A cirkuszművészet az emberi teljesítőképesség határait feszegető, a hétköznapi élet közösségerősítő szabályrendszerét megerősíteni, próbára tenni és népszerűsíteni képes közösségteremtő és közösséget nevelő művészeti ág. A cirkusz az európai előadó-művészet egyik fontos és meghatározó ága, amely a színházzal, az operával, a táncművészettel vagy a balettal egyenlő rangú.

– A cirkusz az európai kultúra és az európai gazdaság szerves része, ezért ennek megfelelő figyelem és elismerés illeti meg.

– Az Európai Unióban az utolsó, cirkuszművészettel foglalkozó átfogó kutatás több mint tizenhárom évvel ezelőtt készült. Időszerűnek érezzük, hogy az Európai Bizottság kezdeményezzen egy hasonló, a 250 éves európai cirkuszművészet helyzetét felmérő kutatást.

– Célunk, hogy a cirkuszművészet nemzetközi szinten is megkapja a világ kulturális életében betöltött szerepe miatt kijáró elismerést. Célunk, hogy az egyetemes cirkuszművészet, mielőbb felkerüljön az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség listájára.

– Felkérjük az Európai Unió tagállamait, hogy – amennyiben ezt még nem tették meg – hivatalosan is ismerjék el a cirkuszművészetet az európai kultúra részeként. Egyben felkérjük őket, hogy vegyék fel cirkuszművészetüket a Nemzeti Szellemi Örökségük UNESCO listájára.

– Javasoljuk, hogy készüljön egy általános cirkuszművészeti európai “térkép”, amely feltünteti, bemutatja és elemzi a cirkuszművészet általános és újkori értékeit képviselő kifejezési formákat és azok szerepét. Törekedni kell arra, hogy a különböző stílusokat képviselő társulatok az Európai Unió tagországaiban egyenlő elbírálásban részesüljenek, például a forráselérés tekintetében.

– További erőfeszítésekre van szükség a közösségi jogharmonizáció kiterjesztésére, amely megkönnyítheti a cirkuszok tagállamok közötti szabad mozgását. Egységesíteni kell a köz- és munkabiztonságra vonatkozó előírásokat is. Fel kell mérni, hogy miként lehet minél előbb és minél hatékonyabb módon szabványosítani a mobil és ideiglenes cirkuszi létesítményekre vonatkozó uniós szabályokat.

– A határokon átívelő mobilitás – a cirkusz egyik fő ismertetőjegye – megköveteli, hogy a cirkusz helyzetére európai szemszögből tekintsünk és uniós szintű intézkedéseket érvényesítsünk ezen a területen. Továbbra is rendezetlen a harmadik országból érkező artisták, művészek európai vízumkönnyítésének kérdése. Arra kérjük a döntéshozatalban érintetteket, hogy a trialógus alatt lévő javaslat véglegesítésének és elfogadásának folyamatát gyorsítsák fel.

.
Tradicionális értékek és a jelenkor kihívásai

– Az elmúlt 250 évben a cirkuszművészet radikális változáson ment keresztül: folyamatosan bizonyítva, hogy hagyományos értékeinek megőrzése mellett mindig képes a megújulásra.Minden új cirkuszstílus a hagyományos cirkuszművészet alapjaira épül.

– Az állatszámok legitim és kulturális értéket képviselő részei a hagyományos cirkusznak, és így az európai kultúrát gazdagító egyetemes cirkuszművészetnek. A valós kulturális értéket képviselő cirkuszban az artisták, állattrénerek a fellépő állatokat tisztelik és partnerként tekintik.

– Támogatjuk, hogy minden országban legyen szigorú, az állategészségügyi és jóléti előírásoknak minden szempontból megfelelő törvényi szabályozás és ellenőrzés a cirkuszi állattartásra és tréningezésre vonatkozóan. Az előírt kereteken belül ugyanakkor a cirkuszoknak, a művészeknek, az artistáknak meg kell hagyni a szabad döntés jogát a választásra: állatokkal vagy azok nélkül kívánnak dolgozni.

– Az állatszámok általános elfogadása vagy tiltása egységes európai szabályozás hiányában nem lehetséges. Éppen ezért tudni kell hitelesen és világosan különbséget tenni felelős, a hatályos jogszabályokat és szakmai előírásokat betartó valamint az írott és íratlan szabályokat figyelmen kívül hagyó cirkuszi közösségek, társulatok között.

– Támogatjuk azt a javaslatot, hogy jöjjön létre egy független testület, amely egy közösen kialakított szakmai keretrendszer alapján visszatérően minősíti az európai cirkuszokat, cirkuszi társulatokat, cirkuszművészeti közösségeket például a biztonsági követelmények, a felelős állattartás, a munkavállalók jogainak biztosítása, a dolgozók szakmai képzettségének szintje és képzési lehetőségei, a cirkuszművészeti tradíciók ápolása, a progresszív újításra való képesség mértéke, vagy épp a társadalmi felelősségvállalás tekintetében. Az Ujhelyi István európai parlamenti képviselő által javasolt, „Big Top Label” elnevezésűakkreditáló rendszer (a cirkuszvilág „Michelin-csillaga”) mindenre kiterjedő minőségi garanciát jelenthetne, amely egyfelől útmutató lenne a közönség számára, másfelől megkönnyítené a hatóságok munkáját az engedélyek elbírálásánál.

.
Társadalmi szerepvállalás

– A cirkuszi előadói és művészi élmény ma már nem csupán a fellépő és professzionális artisták kiváltsága; a szociális- és ifjúsági cirkuszközösségeknek köszönhetően már bárki részese lehet a varázslatnak. Annak a cirkuszművészeti varázslatnak, amely fontos társadalmi üzenetek közvetítésére is alkalmas.

– Jelenleg a világ hetven országában több mint ötszáz, úgynevezett szociális (social = a társadalmi integrációt segítő) cirkusz működik, közülük csak Európában több, mint kétszáz. Támogatottságukat a kulturális és oktatási szektorban erősíteni kell, további fejlődésükhöz pedig célzott programokra van szükség.

– Egyedi platformok létrehozásával elő kell segíteni a különböző művészeti formák együttműködését és rendszeres tapasztalatcseréjét. Ebben az EU intézményei és fórumai is eseti jelleggel moderátor-szerepet kell, hogy játszanak.

– A cirkuszpedagógia érdemi kiegészítő eszköz a fiatalok szellemi és fizikai képzésében, ezáltal pozitív hatást gyakorolva többek között az ifjúsági munkanélküliségre is. Szükségesnek tartjuk, hogy az érintett cirkusziskolák és közösségek egy érdemben kidolgozott stratégia alapján, tudatos állami dotációban is részesüljenek.

– Támogatjuk és a rendelkezésre álló eszközökkel segítjük azokat a kezdeményezéseket, amelyek célja, hogy a szociális- és ifjúsági cirkuszpedagógia minél előbb felsőoktatási szintű tananyag és különálló szak legyen. Hasonlóképp meg kell teremteni a megfelelő ismertségét és elismertségét a cirkuszterápia módszertanának; ösztönözni kell az ezzel kapcsolatos tudományos kutatások és eredménystatisztikák elkészítését.

.
Gazdasági lehetőségek és együttműködések

– A kulturális és kreatív szektor (opera, színház, táncművészet, élő zene és cirkuszművészet, stb.) több mint 1,2 millió állást biztosít az európai gazdaságban. Ami azt jelenti, hogy a cirkusznak meghatározó szerepe van és lehet az európai megújulásban és gazdasági növekedésben. Felmérések és statisztikák bizonyítják, hogy azok az emberek, akik rendszeresen részesülnek valamilyen kulturális élményben boldogabbak és színvonalasabb munkára képesek.

– Az európai gazdaság egyik motorja a turizmus, amelyhez a cirkuszművészeti ágazat aktívan és szervesen kapcsolódik. Szorgalmazni kell a cirkusz és a turizmus ágazati képviselőinek tudatosabb együttműködését.

– 2018 az Európai Kulturális Örökség Éve lesz, helyet és teret adva számos nagy jelentőségű kulturális programnak, kezdeményezésnek. Ugyanebben az évben ünnepeljük az újkori cirkusz születésének 250. évfordulóját; e két esemény összekapcsolása több mint szükséges.

– Szorgalmazzuk a 2018-as Európai Kulturális Örökség Évét szervező európai intézmények és a 250. évfordulót ünneplő események szervezőinek aktív együttműködését annak érdekében, hogy az EU által koordinált eseménysorozatban a cirkusz kiemelkedő, az európai kultúrában betöltött szerepéhez és a negyed évezredes múltjához méltó súlyt kapjon.

Monte Carlo, 2017. 01. 22.